Történet:
Az idiofon (a hangforrás maga a hangszer test) ütős hangszerek családjába tartozó xilofon minden kontinensen használatos. A legtöbb xilofonféle Afrikában, Óceániában és Délkelet-Ázsiában fordul elő, ahol virtuózan, sokféle játéktechnikával szólaltatják meg azokat. Pl. földre, combra, asztalra helyezve, vállra akasztva, törökülésben, térdelve, állva, két fa verővel a kézben játszanak. A közép-afrikai nagyméretű fatörzsxilofonon 2-3 zenész muzsikál. A legvirtuózabb xilofonosok Burmában, Jáva szigetén és az indonéz gamelán zenekarokban találhatók.

A xilofon Európába keletről érkezett. Először Arnold Schlick orgonista említi 1511-ben. Holbein Haláltánc című képén (1525.) az egyik csontváz xilofont üt. A középkorban kedvelt ütős idiofon hangszerek a XVI. Századtól háttérbe szorultak, csak a népzenében használták azokat. Az Alpokban, Tirol és Mittenwald környékén, valamint a magyar nyelvterületen is muzsikáltak xilofonnal. A XIX. század közepén, Liszt Ferenc a nagy pesti árvizet követő jótékonysági hangverseny-körutazásakor leírta, hogy a cigány cimbalmosok virtuóz módon játszanak a "szalmahegedűn ", azaz a facimbalmon. (A cimbalomhúroknak megfelelő hangolású és elrendezésű fa lapokat szalmakévékre fektették, hogy azok szabadon, tompítás nélkül rezeghessenek.) A Néprajzi Múzeum Népzenei Gyűjteményében is található két facimbalom, amelyeket egy mezőkövesdi cigány cimbalmos készített, használt a XX. század közepén.

A XIX. században a hivatásos zenében újra felfedezték a gyermekjátékként és népi hangszerként ismert xilofont. Pl. Saint-Saens Haláltáncában (1875.), Mahler 6. szimfóniájában, Debussy Ibéria (1912.), Bartók Béla Szonáta két zongorára és ütőkre c. műveiben is szerepet kapott a tökéletesített kromatikus, kétsoros, függő rezonánscsövekkel erősített hangú, 3-5 oktávos zenekari xilofon, amely a legfontosabb ütőhangszerré vált. (Xilofon, marimbafon, xilomarimba.)

 


A művészxilofont Carl Orff zeneoktatási módszerében is használják, hogy improvizálásra bátorítsák a növendékeket.

Használat: A gyermeki játékban, a zenei előképzésben, az iskolai, a szakköri ének-zene oktatásban, a zeneiskolai képzésben, a zenekari muzsikálásban egyaránt sikerrel használhatók a BIRINYI-féle tisztára hangolt XILOFON Mini és Maxi hangszerek. (Rendelésre készülnek XILOFON Profi, kétsoros, kromatikus, szekrényes, nagyobb hangterjedelmű hangszerek, valamint facimbalmok is.)

A xilofon tanulása, használata gyors sikerélményt nyújt, különösebb előkészület nélkül azonnal zenélésre fogható, könnyen megszólaltatható, ritmusérzék fejlesztő, a tiszta, temperált zenei skálák világába vezető, könnyed improvizálási, szólisztikus és zenekari lehetőségeket biztosító. Az óvodai és iskolai használatban fontos szempont - pl. a blockflötéktől eltérően -, hogy a xilofon hangfekvése a gyerekek énekhangjával azonos tartományú, továbbá, hogy a xilofonnal muzsikáló pedagógus és a tanítványok egyúttal énekelhetnek is.

Cél: Bízunk abban, hogy hangszereinkkel eredményesen hozzájárulunk az igényes zenei nevelés feltételeinek javításához, hogy sokak kezében válnak hangszereink a test, a lélek önkifejező, élményeket adó meghosszabbításává. Célunk, hogy munkáinkkal minél többet adjunk át abból zene-és hangszerszeretetből, amelyet meghatározó, elemi élményként, családi körben apánktól kaptunk.

         
Birinyi András
 
Birinyi József
hangszerkészítő, a Népművészet Mestere, népi iparművész
népzenekutató, népzenész, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) társelnöke
2381 Táborfalva, Tartsay u. 33.
1022 Budapest, Bimbó út 14.
Tel./fax: 06/29/383-247
Tel: 315-1322 fax: 438-0250
Mobil: 06/20/978-2627
Mobil: 06/20/934-6032